2016. 10.05. 19h Akosh S.: Elégia /Hommage á Huszárik Zoltán /Szelevényi Ákos koncertje az Urániában


Az Esemény időpontja: 2016-10-05 00:00

Az egész estés koncertet betöltő Elégia című művet Szelevényi Ákos (Akosh S.) az Amiens-i Nemzetközi Filmfesztivál (Franciaország) elkérése komponálta és mutatta be 2001-ben. 2016. október 5-én az Urániában a mű magyarországi ősbemutatójára kerül sor.


Szelevényi Ákos 15 éves korában Budapesten, egy zártkörű vetítésen fedezte fel Huszárik Zoltán Elégia című alkotását, majd hét évvel később Párizsban látta újra. A film mérföldkövet, meghatározó fordulópontot jelentett magán- és alkotói életében. A zenemű, melyet az élmény hatására komponált, a filmből inspirálódott, de nem a képeket festi alá, nem válik a film zenéjévé, hanem továbbgondolja azt, így tisztelegve az eredeti, Durkó Zsolt által komponált filmzene előtt is.


Huszárik Zoltán, aki 85 évvel ezelőtt született és 35 éve, 1981. október 15-én hunyt el, azon kivételes alkotók egyike, akik munkásságukkal újat és maradandót tudtak létrehozni. Elégia című filmkölteménye alapvető jelentőségű mű, a keletkezése óta eltelt évtizedekben már-már mitológiai alakká emelte a zaklatott sorsú rendezőt. Huszárik 34 évesen alkotta meg a filmes nyelvezetet megújító alkotást.
A 19 perces film a ló/ember allegóriára építi fel mondanivalóját az elmúlásról. Az állatot, melyet kétezer évvel az időszámítás előtt domesztikált az ember, s melyet az elsők között találunk meg a prehisztorikus barlangrajzokon, a hosszú közös történelem során lassan kiszorította az emberi civilizáció. A film kompromisszum nélkül mutat rá a teljes kiszolgáltatottságra a fejlődés viszonyrendszerének perspektívájából.

 


A számos díjjal jutalmazott Elégia rövid szekvenciákkal operál. Költői, és mint a zene: ritmikus, de cselekménytelen. A lélek történetét, rezdüléseit kutatja, és pontosan ez a költői megfogalmazás jelenti Szelevényi Ákos számára a kiindulópontot és a hidat a különféle művészeti kifejezésmódok között.

Fellépő zenészek:
Akosh S. - tenor & szoprán szaxofon, fém & basszus klarinét
Ajtai Péter – nagybőgő
Benkő Róbert – nagybőgő
Valentin Ceccaldi – cselló
Kováts Gergő - szaxofonok, basszus klarinét
Miklós Szilveszter - dob, gardon
Porteleki Áron - dob, gardon, brácsa
Hangmérnök: Jean-Philippe Dupont

Jegyár: 2.000 Ft


Online jegyvásárlás
FB esemény

Akosh S. biográfia


Szelevényi Ákos szaxofonművész Debrecenben született, Budapesten nőtt fel, 1986-tól élt Franciaországban (eredeti nevét nehezen lehet Franciaországban kiejteni, ezért használja a rövidített művésznevet). Fő hangszerei a tenor és szoprán szaxofon, basszus és fémklarinét, de érdeklődése és hangszergyűjteménye kiterjed ütőgardonokra, vietnami szertartás-gongokra, tibeti hangtálakra és más ütős- és fúvós-, illetve húros – akusztikus – hangszerekre. Még kiürült ágyútöltényeket is használ hangszerként.
Munkásságának első időszakában – melyet a különböző népek zenéiből merítő teljes zenei szabadságig ívelő művek jellemeznek – együttesével, az Akosh S. Unittal (Joe Doherty, Bernard Malandain, Philippe Foch) elsősorban nem hagyományos, hanem alternatív terekben, bisztrókban, kávézókban, galériákban és egyéb helyszíneken lép fel - így kerülvén meg a " hivatalos " szakmai berkek elitizmusát - közönsége ennek megfelelően változatos zenei irányultságú. Ennek az alternatívákban gondolkodó aktivitásnak köszönhetően - vagy ennek ellenére - végül számos lemeze jelent meg az Universal lemezkiadónál (Imafa, Èlettér, Kebelen...), ezzel egy időben együttműködött egy alternatív színházzal (L'Entreprise), játszott Dewey Redmannal, Don Moyevel, Sunny Murrayvel, majd a francia alternatív rock kimagasló együttese a Noir Désir hívta meg közreműködőként lemezeire (666667 Club, Des Visages Des Figures) és turnéra.


Szelevényi Ákosról azt írta a francia Libération, az egyik legfontosabb lap, hogy Párizsba érkezése volt a legjobb dolog, ami a francia, illetve európai kreatív zenével történhetett. „A történelem megmutatta, hogy nemzedékenként csak egy ilyen kaliberű alkotó létezik” – írta a kritikus.
A második alkotói periódusában a nagyobb zenei szabadságra törekvés jellemezte munkáját, az együttes tagjait e szerint választotta ki (Kalóz I., Nap Mint Nap), ekkor írta az Elégiát, majd - a vezető szerepétől tudatosan eltávolodva - egyre inkább, s elsősorban az improvizatív zene mellett dönt.
Az utóbbi tíz-tizenkét évben a duók mellett zeneszerzőként szorosan együttműködött Josef Nadj (Nagy József) koreográfussal. Az Éden, Entracte (Közjáték), Les Corbeaux (Kányák), Sho-bo-gen-zo, Paysage Inconnu (Ismeretlen tájkép) című darabok egy részét a hazai közönség is láthatta a Trafóban.


Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház
1116 Budapest, Sztregova u. 3

+36 1 206 5300
fono@fono.hu