fono.hu

Cimbaliband interjú

Május 11-én, a Budapest Folk Fest keretében ünnepli megalakulásának 5. éves jubileumát a Cimbaliband. Ebből az alkalomból készíettünk egy gyors interjút Unger Balázs zenekarvezetővel.


A Cimbaliband májusban tartja ötéves megalakulásának jubileumi koncertjét a Fonóban. Ebből az alkalomból, Unger Balázs zenekarvezetőt kérdeztük.


Hogy alakult meg a Cimbaliband?

Már jóval a Cimbaliband előtt, a kétezres évek elején "szólókarrier"-be kezdtem, mint cimbalmos. Akkoriban Magyarországon, főleg a népzenében, ez nem volt jellemző, egyedül tanárom Balogh Kálmán volt az, akinek ilyen műfajban lemeze jelent meg. Célom Forduló, és Második forduló című lemezemmel az volt, hogy bemutassam a közönségnek, hogy az autentikus magyar népzenében milyen sokszínűen jelenik meg a cimbalom. Visszagondolva ezekre a projektekre, sikeresek is voltak, vagy talán még sikeresek a mai napig is. A Fonó gondozásában 2005 augusztusában megjelent Második forduló apropóján hívták meg akkori stábomat egy koncert erejéig az Erzsébet Ligeti Színházba, Mátyásföldre. Én ebben az évben hagytam ott a Magyar Állami Népi Együttest, hét év szolgálat után. A lemez közreműködői, Szalonna (Pál István), Karacs Gyula, Pachert András (Tücsi) még az Állami kötelékébe tartoztak, és egy héttel a koncert előtt le kellett hogy mondják a Mátyásföldi felkérésünket, mert nekik aznap fellépésük volt az Államival. Így maradtam én, és harmonikás barátom Wertetics Szlobodán, aki már a Cimbaliband előtt is rendszeres vendége volt koncertjeimnek. Megbeszéltük, hogy csinálunk egy rendhagyó koncertet Mátyásföldön. Ez alkalommal nagyrészt balkáni zenéket fogunk játszani. Így kerültek képbe régi barátaim, Pataj Péter nagybőgős, Rodek Krisztián tamburás, és egykori brácsás tanítványomból közben kiváló hegedűssé avanzsálódott Boda Gellért. Próbáltunk egyet a fellépést megelőző héten, majd belecsaptunk a lecsóba! A koncert sikerén felbuzdulva alakult meg a Cimbaliband, a fenti tagokkal. Szita Eszter és testvérem Unger Gergő pár hónappal később 2006 őszén csatlakozott a Bandához, egy nagyszabású gödöllői koncert keretében, ahol több mint 200 néző volt kíváncsi első önálló estünkre!

Melyek voltak a célkitűzések, és ezeket mennyire sikerült megvalósítani?

Alapvető célkitűzéseim között szerepelt az, hogy minél több fiatallal megszerettessük az autentikus népzenei alapokon nyugvó, feldolgozott cimbalmos élő zenét. Hála Istennek ez többször is sikerült az elmúlt öt év alatt, és olyan emberekhez is eljutott muzsikánk, akik előtte nem hallgattak népzenét, talán azért, mert a kicsit könnyebben emészthető a mi "világzenénk"! Én személy szerint azokat a koncerteket szeretem a legjobban, ahol a közönség táncra perdül, mert nem bírja ülve hallgatni a zenénket. Ez akkor a legfelemelőbb, ha a közönség nem néptáncos berkekből kerül ki, de mégis táncra ingerli muzsikánk! Az öt év alatt 250 hazai, és 34 külföldi koncertünk volt, ami szerintem ezen a vonalon elég jónak számít, és talán az is dob rajta, hogy saját magunk intézzük a zenekar menedzselését, mind külföldön, mind itthon!

Aktív és naprakész a kapcsolat a közönséggel. Milyen csatornákon nyomultok, mennyi munkával jár ez, mennyire tud személyes lenni, mi jön vissza ebből?

A világháló sokat segít a szervezésben, főleg a közösségi szájtoknak köszönhetünk sok mindent. Kezdetekben a Iwiw-en ismerték meg az emberek a zenekart, majd következett egy rövid Myspace korszak, de manapság szinte egyeduralkodó lett a Facebook. Örömmel mondhatom, hogy Facebook oldalunknak jelenleg közel 3000 rajongója van. Ez az egyik legfőbb csatornánk, és itt kapjuk a legtöbb visszajelzést. Internetes jelenlétünkben még állandó összetevő a Youtube videó megosztó oldal, melyen van olyan videónk, amit már több mint 40.000-en megnéztek. Másik nagyon fontos dolog weboldalunk,és hírlevelünk melyben már a kezdetektől nagy segítséget nyújt iJoe boltja, az egykori MacBolt, aki a kezdetektől Maces cuccokkal támogat minket! Mindezen felül szerintem manapság a leghatékonyabb hirdetési módszer a hírlevél.


Szívesen kísérleteztek, kollaboráltok más stílus képviselőivel. Kik voltak, kik ezek, mi a hozadéka a zenekar számára?

Alapvető célunk az, hogy elrugaszkodjunk kicsit a népzene formális, szabályokkal tűzdelt világától. Több számot saját magunk írtunk, és nem csak feldolgoztunk. Korábban 1999-től 2001-ig tagja voltam Dresch Mihály zenekarának, így a jazz muzsika sem áll tőlem távol. Nagyon nagy hatással volt muzsikánkra tanárom Balogh Kálmán. A kilencvenes évek elején ő ismertette meg velem a cimbalmot a balkáni népek zenéjében. A kilencvenes évek közepén több helyen jártam és gyűjtöttem Erdélyben és Romániában, ahol Toni Árpád marosvásáhelyi cimbalmostól az erdélyi cimbalmozást, míg Cosma Piticu temeliai (Moldva, Bacau környéke) cimbalmostól a román zene alapjait leshettem el. Később az itt megszerzett tudást a Cimbalibandben kamatoztattuk. A zenekar hangzását több magyar és balkáni zenekar is befolyásolta Tendl Pál zenekarától a Taraf de Haidoukson, Django Reinhardon át az Emil Rulezig. Az elmúlt öt évben olyan művészekkel dolgoztunk együtt, mint Gryllus Dorka, Marozsán Erika, Dióssy Ákos (Kispál és a Borz, Kiscsillag), Sebestyén Márta, az amerikai Hawk and a Hackshaw zenekar, a spanyol La Musgana zenekar, vagy a lengyel Caci Vorba banda, és többször vendégünk volt Pál István Szalonna és Radics Ferenc (a Magyar Állami Népi Együttes prímásai), de Lajkó Félixxel és Pettik Ádámmal (BesH o DroM) is nagyot jammeltünk múlt évben Panyolán!

Merre tovább, mi a következő 5 év célkitűzése?

Legfőbb célunk az, hogy megtartsuk azt a szintet, amit elértünk. Természetesen örülünk a fejlődésnek, de 90 koncertnél többet egy évben nem szerencsés vállalni, mert könnyen kiéghet az ember. Jelen pillanatban egy lemezen dolgozunk, melyről beharangozót már a Youtube-on is hallhat és láthat a közönség. Reméljük a Fonó Budai Zeneház gondozásában karácsony előtt piacra kerül majd a zenekar negyedik lemeze.

Mutasd be röviden a zenekar tagjait.

Wertetics Szlobodán barátommal a kilencvenes években ismerkedtem meg egy közös zenélés alkalmával. Vele már több közös munkánk is volt a zenekar megalakulása előtt. Rögtön megfogott virtuóz harmonika játéka, így lett ő is alapítótag a bandában. Pataj Péter első lemezemen a Fordulón közreműködött, ott figyeltem fel brilliáns bőgő technikájára. Boda Gellért mint már említettem brácsás tanítványom volt, de hegedűsként keltette fel igazán érdeklődésemet, és hívtam a zenekarba. Szita Eszter földim, mert ő is turai, benne gyönyörű egyéni hangja fogott meg. Örömmel vállalta a zenekari tagságot. A tagok közül talán Geri története a legérdekesebb. Öcsém Unger Gergő 2006-ban még Bányai Ákos indie-garázsrock zenekarának volt lelekes basszgitárosa. De hallottam, hogy több alkalommal a mi számainkat próbálgatja kísérni, méghozzá nagyon jól! Ekkor kérdeztem meg, hogy nem lenne-e kedve beszállni a bandába. Geri igent mondott, de persze feltételem is volt. Több éven keresztül tanulni kellett Samu Istvántól, Kökény Attila zenekarának gitárosától, és csak mikor elérte a megfelelő színvonalat akkor lett a zenekar teljes jogú tagja. Horvát Dani dobosunk Rodek Krisztián helyét vette át 2010-ben a zenekarban, általa egy igazi minden hájjal megkent jazz zenész került a bandába, ezzel is színesítve hangzásunkat.

Mivel és kikkel készültök a jubileumi bulira?

Szeretnénk méltóképpen megünnepelni a zenekar 5. születésnapját. Ha sikerül, első alkalommal fogunk együtt dolgozni Hajós Andrással. Két számát is feldolgoztuk, de a koncert beli szerepét még nem szeretnénk felfedni. Gryllus Dorkával idén februárban dolgoztunk együtt Berliben, ő egy filmslágert énekel majd, és egy közös népdalfeldolgozással is készülünk. Régi vendégünk Pál István Szalonna virtuóz hegedűjátékát fogja bemutatni a nagyérdeműnek, míg Ürmös Sándorral a Magyar Állami Népi együttes cimbalmosával egy cimbalom párbajra készülünk! Műsorunkat színesíti majd két néptánc feldolgozással a Fricska táncegyüttes Moussa Ahmed aranysarkantyús táncos vezetésével, de az autentikus balkáni táncokat is megeleveníti majd a Cerbul de Aur táncegyüttes. Állandó vendégeink sem hiányozhatnak majd a műsorból, így fellép velünk az ex- Cimbaliband tag Rodek Krisztián, Agatics Krunoszláv Kico harmonikás, Gera Gábor harmonikás, és Solymosi Máté fiatal tehetséges hegedűs is!

A Budapest Folk Festen lesz a jubileumi koncertetek. Adódik a kérdés; Szerinted mi a folk, mit jelent számodra?

A Folk zene, a népzene manapság erősen átértékelődik. A hagyományosan vett autentikus népzenét múzeumi, laboratóriumi körülmények között kezelik. Ami egyik oldalról nagyon hasznos, viszont más oldalról, ha nem is káros, de téves sztereotípiákat mindenképpen kialakíthat az ebben a közegben mozgó emberekben. A Csík zenekar átütő sikerének köszönhetően virágzásnak indult a folk műfaj világzenei vonala. Ami a balkánon evidens, az hogy a népzene tovább él, és fejlődik a hétköznapjainkban, könnyűzenében, talán nálunk is kezd beteljesülni. A Cimbalibanddel éppen ez az érzés volt ami megfogott minket a balkáni zenében, azon felül, hogy a zenekar egyes tagjai génjeikben hordozzák eme műfaj sajátosságait. A balkánon evidens, hogyha bekapcsolod a rádiót, akár egy kereskedelmi csatornát, ott biztosan 10 percen belül hallani fogsz bolgár, görög, román autentikus dallamot a napi könnyű zenébe csempészve. De ez ott nem meglepő, ez a természetes. Nálunk a hetvenes évektől a műfaj próbálták beskatujázni, ciki volt, ha egy számban népzenei elem volt, és nem a nyugatot majmoltuk. Ezt mutatta a külső világ, de emellett kialakult egy belső világ is, a Táncház Mozgalom. Itt pedig kicsit túl sterilen, vegytisztán, fagyasztva adagolták az embereknek a megőrzött hagyományt. A Folkrendőrség azonnal intézkedett, ha valaki változtatott egy kicsit saját kontójára a széki zenén, vagy eltért Netti Sanyi bácsi díszítéseitől, azonnali kirekesztés volt a büntetés. Szerencsére napjainkban talán kezd elfogatottabbá válni, ha valaki mély, saját gyökerekből táplálkozó élő akusztikus zenét muzsikál. Nem csak a táncházas közönség ropja a zenére a szabályos táncot, hanem a szomszéd zöldséges, vagy a postás is kifejezi elismerését a FOLK-zenésznek! Talán mondhatom, hogy én is olyan vagyok, mint tanáraink, nagy elődeink, a gyimesi Zerkula, a szentiványi Toni Árpád, vagy a turai Szénási Tibor Toskó. Hétről hétre tanulok, keresem, kutatom azt a dallamot, melyre a legjobban mulat a közönség, és legjobban a szívükhöz szól! És ha eljön a "szombat esti bál" ideje akkor bizonyíthatunk bandámmal! Ezért kedvenceim azok a Cimbaliband koncertek, ahol a laikus közönséget tudjuk megénekeltetni, megtáncoltatni! Mert itt mutatkozik meg igazán a Folk ereje!

Minden info a Cimbaliband jubileumi koncertjéről.





« vissza a főoldalra
Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház

1116 Budapest Sztregova u 3

+36 1 206 5300 fono@fono.hu
Jegyvásárlás
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön aktuális rendezvényeinkről !

Adatvédelmi nyilatkozat
LiveFromFono
Youtube
musicfromfono
Youtube
Impresszum|Támogatók|Adatvédelmi nyilatkozat