fono.hu

2017.11.08. 18:30 Fonó Szerda táncház - Kalotaszegi táncok - Jubileumi gála az almásszentmihályi zenészekkel

A hagyományos szerdai táncház, mulassatok velünk!



A „szerdai Fonótáncház”, mindenkori elnevezésétől függetlenül fogalommá nemesedett.
Ezt a hírnevet elsősorban azzal érdemelte ki, hogy a program egyik legfontosabb hitvallása a folyamatos kapcsolattartás a táncházasok és az adatközlők, népi hagyományőrzők között. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt tizennyolc évben a föllelhető énekes-táncos-zenészek közül mindenki megfordult a Fonóban a Rábaköztől Moldváig. 

Kalotaszegi tàncok.


Éneket tanít: Básits Branka


Tánctanárok: Fitos Dezső és Kocsis Enikő, a kezdőknél Hajdú Flóriàn és Tóth Melània
 

Muzsikál a Zagyva Banda.

Vendégek: Varga István 'Kis Csipás", Tóni Rudolf, Berki Béla ' Árus', valamint táncos mesterek Inaktelkéről, Méráról.
 

21:00 Utolsó Óra 20 Gála: Almásszentmihályi banda és kalotaszegi adatközlő táncos mesterek



Egy másik generáció Almásszentmihályon
Az almásszentmihályi zenészek a kalotaszegi magyar és Kalotaszeg körüli román zene egy másik arcát mutatják meg. Első pillantásra ez az arc nagyon hasonlít a már klasszikusnak nevezhető ismerthez. Nem véletlen, hiszen hagyományosan a közeli Váralmás volt régen ennek a kistájnak a zenei központja, komoly cigányzenész-dinasztiákkal, akik egyformán jól tudtak románoknak, magyaroknak és cigányoknak játszani. A zenekarban két olyan prímás játszik, akik e zenének és a dinasztiák tudásának örökösei, viszont akik már az 1948 utáni „új világba”, a Gheorghe Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceauşescu nevével fémjelzett kommunista érába születtek: Barz Emil és Lăcătuş Sidor. Ők gyerekként még nagyon sokat megtanultak abból az 1960-as, ’70-es években az Almás mentén is végnapjait élő hagyományos kultúrából, amit teljes pompájában a kalotaszegi „nagy” generációtól (Varga Ferenc „Csipás”, Fodor Sándor „Neti”, a Samuk vagy Nonika Miklós stb.) ismertünk meg. Barz Emil ráadásul a Nádas menti, hagyományairól jól ismert Mérától nem is olyan messze fekvő, Csonkatelep nevű román faluban született. Prímásainkat büszke román tudatú románokká nevelte ez az időszak. A körülöttük ugyan már pusztuló, de még élő kisközösségi paraszti kultúra őket is bűvkörébe vonta: az életüket tették rá, hogy még a szó hagyományos értelmében is prímások legyenek. Azonban már elvesztették konkrét és behatárolt közösségi kötődésüket, és minden fenntartás nélkül játszanak magyar, ősi eredetű, két rendszerű pentaton dallamokat románnak, a sűrű legényesből ritka románt alakítva, a közös kultúrából csak a maradékot élve és tovább éltetve.
De ami maradt, az is nagyon gazdag még: sorjáznak kezük alatt a szebbnél szebb régi magyar, cigány és román dallamok, minden erőlködés nélkül. Dallamkincsük hatalmas, ismerik és tudatosan játsszák a kistájon kívül használatos dallamokat is. Tetten érhetjük, hogy lesz kezük között például a Kodály által feldolgozott „Marosszéki táncok” fő dallamából hol legényes, hol román învârtita, vagy a régi prímások által még nációnként, falunként külön-külön ismert, sőt azon belül is emberekhez vagy alkalmakhoz köthető nótákból általánosan, bármikor-, bárhol használható csárdás vagy învârtita dallam. A repertoárjukban még a román és a cigány anyag maradt meg a legépebben, a régi magyar dallamokat már többnyire új köntösben, cigányoknak vagy románoknak játszva hallhatjuk. Érzelmesen, néha túl érzelmesen játszanak. A hatást fokozandó előszeretettel kontráznak, tercelnek egymásnak, profin használják a tempóváltásokból adódó érzelmi tölteteket, dinamikát, hatáskeltő pengetést (pizzicato) is. Összeszokott párosként hegedülnek, segítenek egymásnak, nem versenyeznek, inkább beosztják szólóikat. A korábbi generációknál esetenként improvizáltan megjelenő „levágások” (teljes banda szünetel) itt már előre beállított és begyakorolt „kiállások” lesznek. A virtuozitás szokványos terepeként általánossá válik a variáció, a variációs „patronok” pedig uniformizálódnak, anélkül, hogy a zene élvezeti értéke nőne. A kíséret akkordhasználatában mind gyakrabban szólalnak meg harmóniai patronok, „menetek”, eltávolodva a dallam hagyományos harmonizálásától. Játékuk ugyanakkor ritmikailag pontos. (Kelemen László)



Jegyár: 1000 Ft

 

Online jegyvásárlás itt

 

 


 

 

 

 





« vissza a főoldalra
Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház

1116 Budapest Sztregova u 3

+36 1 206 5300 fono@fono.hu
Jegyvásárlás
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön aktuális rendezvényeinkről !

Adatvédelmi nyilatkozat
LiveFromFono
Youtube
musicfromfono
Youtube
Impresszum|Támogatók|Adatvédelmi nyilatkozat