fono.hu

2017.12.06. 18:30 Fonó Szerda táncház Utolsó Óra 20 Gála

A hagyományos szerdai táncház, mulassatok velünk!



A „szerdai Fonótáncház”, mindenkori elnevezésétől függetlenül fogalommá nemesedett.
Ezt a hírnevet elsősorban azzal érdemelte ki, hogy a program egyik legfontosabb hitvallása a folyamatos kapcsolattartás a táncházasok és az adatközlők, népi hagyományőrzők között. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt tizennyolc évben a föllelhető énekes-táncos-zenészek közül mindenki megfordult a Fonóban a Rábaköztől Moldváig. 


 

18:30 Kalotaszegi táncok.

Tánctanárok: Fitos Dezső és Kocsis Enikő, a kezdőknél Hajdú Flórián és Tóth Melánia


Muzsikál: Erdőfű zenekar


21:00 Utolsó Óra 20 Gála


A GYERGYÓI MUZSIKUSOK

 

Az Utolsó Óra gyűjtései során, 1998-ban két zenekar érkezett Gyergyóból. A damuki román muzsikusok két hegedű és gardon felállásban játszottak, Gyergyócsomafalváról pedig két magyar hegedűs, cimbalmos, nagybőgős és furulyás jött akkor Budapestre. A hangszeres népzenét kiválóan játszó cigányzenészcsaládok ezen a vidéken már kipusztultak, csak nevük maradt fent, mint Ditróban a Páka Péteré. Azonban idővel helyükre állt egy másik generáció: székely parasztok vagy gazdálkodók gyermekei, akik maguktól, egy tanítótól, vagy még cigányzenésztől tanulták a mesterséget, és a közösség bővítette-csiszolta tudásukat az akkoriban még gyakori bálokban, kalákákban, lakodalmakban. Meglepően jól vették át a cigányoktól a helyi hagyományos hangszeres zenét. Azóta is ezek a székely zenészgenerációk zenélnek Gyergyóban a ritkuló alkalmakkor, esetenként a fizikai munkától nehéz kézzel. Nem muzsikálásból élnek, a korábbi virtuóz hegedülés náluk már ritkább, de a klasszikus gyűjtések anyagát hiánytalanul tudják. Általában jól ismerik egymást – hiszen kevesen vannak a gyergyói medencében –, a távolságok is könnyen legyőzhetők, így gyakran előfordul, hogy a csomafalvi Szárhegyről, a ditrói Remetéről hív zenésztársat. Azonban míg pl. Mezőségben a zenészek vegyesen játszanak románoknak, magyaroknak, addig Gyergyóban a zeneszolgáltatás etnikai alapon történik: a medence szélén található román településekre nem járnak magyar zenészek és fordítva.

Gyergyóban – talán a vidék szegénységének, pénztelenségének tudható be – hagyományosan kevés zenészt alkalmaztak még a nagyobb lakodalmakban is. Kodály írja, hogy „még a háború előtt is tanúja lehettem, hogy jómódú székely lakodalomban egyetlen szál cigány szolgáltatta a tánczenét mindenki megelégedésére”.
Leírásokból köztudott, hogy Gyergyóban is volt régen ütőgardon. Ez a gyimesi típushoz képest sokkal testesebb, kávás gardon, csellószerű arányokkal, de egy kicsivel kisebb, mint a felcsíki, és mély hangjának, tonális hangolatlanságának köszönhetően (régi, burkolt telefondrótokkal felhúrozva) egyértelműen ritmikus, dobfunkciót látott el a zenekarban.
A gardont a magyar adatközlők már rég nem használják, a csomafalviak csak a gyűjtők kedvéért vették elő a padlásról, és tették használhatóvá. A gyergyói viszonylagos elzártság azon túl, hogy sok ősrégi dallamot őrzött meg, nem jelenti az Erdélyben máshol megszokott dallamtípusok hiányát. A gyergyói „marosszéki” (forgatós típusú) tánc dallamai között például a Kalotaszegen legényesként megismert dallamokat találunk, mint ahogy a csárdások között is sok az Erdélyben általánosan használt népdal.

A Fonóba most érkező csapat tagjai közül csupán egyetlen csomafalvi hegedűs, az 1944-es születésű Bartalis Ferenc szerepelt az Utolsó Óra akkori gyűjtésein. A tervek szerint rajta kívül Szőcs János furulyás, Gál Imre hegedűs, Péter Vilmos cimbalmos, Bakos József harmonikás, valamint Balázs Kercsó Alpár bőgős lesz a Fonó vendége.

(Árendás Péter - Kelemen László)
 

 

Jegyár: 1000.-Ft

 

Online jegyvásárlás itt

 





« vissza a főoldalra
Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház

1116 Budapest Sztregova u 3

+36 1 206 5300 fono@fono.hu
Jegyvásárlás
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön aktuális rendezvényeinkről !

Adatvédelmi nyilatkozat
LiveFromFono
Youtube
musicfromfono
Youtube
Impresszum|Támogatók|Adatvédelmi nyilatkozat