2018.02.28. 18:30 Fonó Szerda táncház - Táncanyag: Széki táncok


Az Esemény időpontja: 2018-02-28 00:00

A hagyományos szerdai táncház, mulassatok velünk!



A „szerdai Fonótáncház”, mindenkori elnevezésétől függetlenül fogalommá nemesedett.
Ezt a hírnevet elsősorban azzal érdemelte ki, hogy a program egyik legfontosabb hitvallása a folyamatos kapcsolattartás a táncházasok és az adatközlők, népi hagyományőrzők között. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt tizennyolc évben a föllelhető énekes-táncos-zenészek közül mindenki megfordult a Fonóban a Rábaköztől Moldváig. 

Fonó Szerda táncház: Széki táncok
 

18, 30-tól: tánctanítás kezdő és haladó csoportokban Fitos Dezső vezetésével.

20, 30-tól: énektanítás Konkoly Csengével

21, 00-tól: Utolsó Óra 20 gálaműsor: Bíró Sándor prímás (Nyárádmagyaros)

22, 00-tól: táncház

Muzsikál: Ádám István Emlékzenekar

  

   ***

Jubileumi gála Biró Sándor nyárádmagyarósi prímással
 

Kísér a Bekecs zenekar

A történelmi Marosszék középső területét átfogja a Marosba ömlő Nyárád folyó vízgyűjtő medencéje. Bartók Béla 1914-ben eme kistáj számos települését végigjárta, és énekes valamint hangszeres dallamokat egyaránt rögzített. Később többek között Szabó Csaba, Sárosi Bálint, Pávai István, Stoller Antal és Vavrinecz András gyűjtött a Nyárád mentén, többek között Jobbágytelkén, Nyárádselyén, Nyárádmagyaróson, Márkodon. Míg a táncházakban népszerűbb Felső-Maros mente falvaiban inkább félhivatásos cigányzenészek látták el a zenei kíséretet, ezzel szemben a Nyárád mentén elsősorban a zenei önellátásra berendezkedett székelyek szolgáltatták a zenét. Emellett a Nyárád menti falvakba a Maros mente keleti széléről is átjártak a cigányzenészek muzsikálni, a magyarpéterlaki, gernyeszegi, nagyernyei vagy a marosjárai bandát például rendszeresen hívták erre a vidékre.
A Maros menti táncpárral szemben (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás) a Nyárád menti szakasztás az alábbi részekből áll: verbunk, jártatós (lassú), forgatós, szöktetős csárdás. A táncokat és azok zenei kíséretét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezen a vidéken csak egyféle forgatós tánc van, bár a táncrend után vármegyés, vármegyei forgatósnéven a sebes forduló zenéje is felbukkan. A Nyárád mentén a verbunk már régebben kikopott a táncrendből, és esztamos jellegű kísérete miatt inkább az udvarhelyi székelyverbunkokkal rokon. Emellett népszerűek a németes, polgári eredetű páros táncok, mint a négyes, hatos, nyolcas, gólya. A kistáj hagyományos zenekarában a hegedű mellett a cimbalom és a kisbőgő kapott szerepet, így a dallamjáték jelentősége sokkal fontosabb volt, mint a kísérő harmóniáké. A bőgő a gardonhoz hasonlóan főképpen a ritmust adta. Helyenként használtak klarinétot is. Később a harmonika ezen a vidéken is népszerűvé vált és beépült a zenekarba, de az is elsősorban dallamjátszó funkcióban.
Az Utolsó Óra során 1998 októberében jártak Nyárád menti zenészek a Fonóban. A két nyárádselyei prímást már akkor is Nyárádszereda városából érkezett fiatalok kísérték. Mára csupán egyetlen hagyományos prímás maradt a vidéken, ő érkezik a mostani alkalommal. Bíró Sándor 1941-ben Torboszlón született, és házassága révén került Nyárádmagyarósra. Vavrinecz András 1998-ban készített vele helyszíni felvételeket. A jobbágytelki valamint a nyárádselyei nyári néptánctábor állandó szereplője, így az odajárók is ismerhetik őt. A gyűjtést és az esti bemutatkozó műsort Vavrinecz András vezeti, közreműködik a Bekecs zenekar. (Árendás Péter)



 

Jegyár: 1000 Ft
 

 

 

 

 


 

 

 

 


Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház
1116 Budapest, Sztregova u. 3

+36 1 206 5300
fono@fono.hu