fono.hu

2014.02.01. 19:00 Erdélyi zenészek és írók klubja:Széki bál Pali Marcival, Széki Soós Jánossal

„Szétszóródtunk, de ismét találkozni akarunk.” Havonta egyszer az erdélyi zenészek mindenkit, mint anno Erdélyben, szívesen látnak és hívnak.


A Táncház házigazdája: Babos Alpár

Muzsikál: Pali Marci (Szék) és az Erdélyi Zenészek klubjának állandó zenekara
Kontrán közreműködik: Soós András.

A Költői est házigazdája: Csender Levente

Vendég: Széki Soós János.

Széki Soós János 196o-ban született a nagy múltú, hagyományőrző, mezőségi Széken. Tanulmányai befejezése után közel egy évtizeden át szülőfalujában tíz osztályos magyar tannyelvű iskolájában tanított földrajzot és történelmet. Első versei - a nyolcvanas évek elején - szinte egy időben jelentek meg a bukaresti Ifjúmunkás, a marosvásárhelyi Igaz Szó, a kolozsvári Utunk és a budapesti ef- Lapok hasábjain. Azóta is - kisebb-nagyobb rendszerességgel - publikál magyarországi (Lyukasóra, Hitel, folkMAGazin) és erdélyi (Székelyföld, Szabadság) magyar lapokban, folyóiratokban. 1990 őszétől családjával Budapesten él és „itthonról jár haza”... A folkMAGazin állandó munkatársaként a folyóirat MAGtár irodalmi rovatát vezeti. Megjelent kötetei: Zárójeles idő (1995), Valaki fogja a kezem (2005), Holttengeri idők (2008).

Széki Soós János: Sorsommal csőretöltve (részlet)
"voltam
gyerekként felnőtt
...magam szigorú őre
...megkötözve aljasul hazátlanul
vagyok
a nagy szétszóródás gyászkeretében
ékezet nélkül betű"

Az estek felépítése:

19:00: Irodalmi est Csender Leventével és vendégeivel
20:00 Tánctanítás Babos Alpárral és az Erdélyi Zenészek klubjának zenekarával, párhuzamosan kötetlen beszélgetés
21:00 Táncház és folkkocsma az adatközlő vendégekkel

Az erdélyi táncházmozgalom a magyarországi ötlet átültetésével jött létre, két lényeges különbséggel: Ceausescu kommunista diktatúrájának sötét árnyékában és az akkori kulturális elzártságban utóvirágzó paraszti kultúra világítótornyának tövében született meg. Akkor még igazi lakodalmakban, igazi nagy prímások játszottak, és a székiek sem csak Kányádi halhatatlanná lett versében táncoltak „fekete-pirosban” a kolozsvári Posta téren. És, bár a szeku azonnal kitüntetett figyelmével, mégis, kerültünk legyen bárhova a világban, életünk meghatározó élménye lett az akkori „táncházas” lét.

Muzsikálnak: Major Levente, Szász József, Szász Lőrinc (Üsztürü), Papp István „Gázsa” (Gázsa Együttes), Kelemen László (Bodzafa, Ökrös), Pávai István (Barozda)

Rendszeres adatközlő vendégek: Cilika Gyula, Harlet Ioan „Nucu”, Hodorog András, Csiszár Aladár, ifj. Neti Sándor, Kodoba Florin

Miért szeretnénk újra összekötni a táncházat az irodalmi élettel?

A hetvenes évek kibontakozó táncházmozgalma és a népinek nevezett írók csoportja egymásba fonódva, egymást támogatva erősítették jelenlétüket a magyar kulturális életben. Egyfelől Csoóri Sándor volt az, aki nyilvános kiállásával úgymond legitimálta a táncházmozgalmat, az írok népi kultúrára fogékony csoportja pedig kifogyhatatlan ihletforrásra lelt a népzene által megismert paraszti világban, valamint magukban a népdalszövegekben is. Az eredmény egy önálló költői nyelv lett.

Belépő:
1000 Ft
Jegyek kaphatók itt





« vissza a főoldalra
Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház

1116 Budapest Sztregova u 3

+36 1 206 5300 fono@fono.hu
Jegyvásárlás
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön aktuális rendezvényeinkről !

Adatvédelmi nyilatkozat
Impresszum|Támogatók|Adatvédelmi nyilatkozat