Fonó session: padkaporos, ír, görög - Ingyenes program


Az Esemény időpontja: 2018-11-12 20:00


„Fogd a hangszered, és csatlakozz!”


A Fonó Menet sorozatunk második Padkaporos és ír összejövetelére várjuk az érdeklődőket, hangszerekkel, vagy a nélkül, a kezdőktől a profikig egyaránt.

 

Padkaporos alkalmak

Minden hétfőn padkaporos alkalmak Havasréti Pál vezetésével és a Magyar Tekerőzenekar tagjaival. Kötetlen zenélés, ahol a bourdon hangszereké a főszerep.

 

Ír session

Az ír session-n a Fonóban, ahol jigek, reelek és egyéb tradicionális ír táncdallamok hangoznak el. A közös zenéléshez ír hagyományok szerint, szabadon lehet csatlakozni. Állandó hangszerek: fuvola, harmonika, koncertina, bodhran, gitár, buzuki, banjo. Minden alkalommal ún. slow session is lesz, ahol lehet új dallamokat tanulni, repertoárt bővíteni. Hozz hangszert és bátran kapcsolódj be, ha ismerős dallam csendül fel, és figyelj a többiekre!

 

Görög session

Esperia 

A zenekart Varga Veronika énekesként, Georgios Moysidis hegedűsként és Smuk Gábor, gitáros-harmonikásként fogja össze. Az együttes magját további három zenész alkotja: Smuk Tamás ütőhangszereken, Csenki Zalán kobzon és Kertész Endre csellón játszik. Az Esperia időnként vendégül látja azokat a görög zenével szoros kapcsolatban álló hangszereseket és énekeseket, akik akár Magyarországon, akár a világ bármely pontján foglalkoznak ezzel a zenei kultúrával - hiszen a magyar népzenéhez hasonlóan a görög zene is mindenütt megtalálható
különböző változataiban, és máshoz nem hasonlítható energiákat megragadva, az életörömöt, az őszinteséget és a természetességet képviselve él mindenkori lakóhelyén.
A stílusában és összetételében még formálódó zenekar a még ma is létező, hagyományos görög kávéházak hangulatát szeretné megidézni: a kafe aman füstös, felszabadult légkörét. Az együttes főképp az egész világon népszerű görög rebetiko, valamint a kis-ázsiai zenei gyökerekkel rendelkező smyrneiko műfajából válogat repertoárjára, emellett a görög szigetek éa a középső országrész tradícionális dallamait, illetve a városi, de a népzenéhez erősen kötődő dalokat adja elő változatos hangszerfelállásban. Az együttes célja a dallamok legfőbb hangulati elemeinek kiemelése és egyedi megformálása. A rebetiko olyan városi zenei műfaj, mely görög népzenei hagyományokon és az arra erős hatást gyakorló bizánci vallási zenei kultúrán nyugszik: a tradícionális dallamokból és dalokból egyedi kompozíciók is kialakultak idővel, melyek azonban megformálásukban és előadásmódjukban igen közel maradtak a különféle görög illetve anatóliai népzenei stílusokhoz.

A rembetiko alapvetően Kis-Ázsiából ered: a kávézók, a börtönök és az ópiumbarlangok zenéje volt, egyben az alsóbb társadalmi réteg, illetve a politikailag vagy származásukat tekintve rebellisnek bélyegzettek önkifejezési formája volt. Különösen Szmirna, mai nevén Izmir zenészei voltak ismertek.
1923-ban Görögország és Törökország között kényszerű lakosságcserére került sor, mely a történelembe a „kis-ázsiai katasztrófa” néven vonult be. Igazi exodus vette kezdetét, melynek mélyreható következményei ma is érezhetőek: mindkét ország lakóinak jelentős hányadát sújtotta
a hontalanság, a vagyon-és jogfosztottság. Egyik napról a másikra csaknem kétmillió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, a teljes kilátástalanságba lépve, ez a helyzet azonban egy új városi kultúrát és zenei műfajt szült. Kezdetben a rebetikot csak a Pireuszba érkező kis-ázsiai menekültek játszották, de később Görögország egyik legnépszerűbb zenei formájává vált, melybe minden érzelmet, hagyományt
és aktualitást belesűrített a görög társadalom. A diktatúra alatt tiltották, ugyanis a korai rembetiko témája sokszor a drogok és az underground életforma egyéb jellemzői voltak - ráadásul olyan „törökös” hangvétellel szólaltak meg a dalok, melyet politikailag szintén nem kívánatosnak ítéltek.
A 20. században Athénben, Pireuszban és Thesszalonikiben szubkultúrákban élt és fejlődött a kafe aman zenéje. Különböző korszakait szokás megkülönböztetni, azonban ezek a korszakok valójában nehezen határolhatók el egymástól, hiszen a korábbi stílusjegyek visszaköszönhetnek
az időben később született kompozíciókban is. A dalok legtöbbjében azonban megjelenik az jellegzetes hangzás, mely alapján különbséget tehetünk az egyes időszakok dalai között, miközben fel is ismerhetjük a rebetiko általános hangvételét, amelyben a lelki keserűség, a fájdalom, a szenvedély, a szerelmi vágy, a szegénység és gazdagság ellentéte, a drogok, a szexualitás, az otthontalanság érzése és a nosztalgia dolgozik. 

 

 

 


Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház
1116 Budapest, Sztregova u. 3

+36 1 206 5300
fono@fono.hu

Munkatársak