Szászcsávás Band – Szászcsávási Dalárda koncert és táncház

Jegyvásárlás
Az Esemény időpontja: 2019-05-04 20:00


 2016-ban a Fonó 4 CD-ből álló sorozatot jelentetett meg az erdélyi szászcsávási zenekar felvételeiből. A sorozat nemrégiben két új hiánypótló kiadvánnyal bővült:
Szászcsávási Dalárda valamint a Szászcsávás Band 6. lemezekkel

E két új lemez megjelenésének apropóján adnak koncertet a szászcsávási zenészek a Dalárda tagjaival kiegészülve.
Az esti táncházban muzsikál a Szászcsávási Zenekar valamint a Bajkó.


Szászcsávás kivételes helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a magyar népi éneklésben teljesen általános egyszólamúság kivételeképpen talán az egyetlen olyan falu, ahol több szólamban énekelnek. Ez a XVIII. század végén, a nyugati egyetemeket megjárt protestáns teológusok által meghonosított többszólamú templomi éneklés folklorizálódott formája. A kutatások szerint a szászcsávási kórushagyomány az egymástól a szólamok számában, a szerkesztés elveiben különböző iskolák közül a bázelire vezethető vissza. A faluban ma is működik az ötszólamú kórus, a falu minden magyar lakosa - az iskolástól az idősekig – énekel, a szólamok apáról fiúra öröklődnek. A kórus fellépésein kívül az istentiszteleteken, lakodalmakban, mulatságokban is több szólamban énekelnek. Az ilyen mulatságokban a népies műdalok dominálnak, de énekelnek nótákat, népdalokat, táncdallamokat is.
A hangszeres zenével Erdélyben hagyományosan a cigányok – II. világháború előtt rajtuk kívül még a zsidók – foglalkoztak, lakodalmakba, mulatságokba őket fogadták meg. A csávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ők is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tűri meg. Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezőgazdasági munkából és téglavetésből tengődve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetősége a zenélés. A cigányok közül igen sokan játszanak valamilyen hangszeren: főleg vonóshangszeren, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A CD-n kerültük a hagyományos hangzásba nem illő hangszereket, így itt az a vonóshangzás hallható, amely egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, és amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene.
(Szánthó Zoltán)

Jegyár 1000 Ft


Kapcsolat

Fonó Budai Zeneház
1116 Budapest, Sztregova u. 3

+36 1 206 5300
fono@fono.hu

Munkatársak